A barátaim tudják rólam, hogy nagy mozirajongó vagyok. Itthon is csak azért van TV, hogy filmeket nézhessünk rajta és persze az HBO és a Netflix is rendelkezésre áll. Én inkább a filmeket szeretem, sok barátom a sorozatokért van oda, így aztán mindig van új információ/ajánlat arról, hogy mit érdemes megnéznem. Ilyen volt a „Babylon Berlin” – aminek alig várom a folytatást -, „Az aranyélet” – aminek az utolsó évadát egy hétvége alatt néztem meg annyira izgalmas volt -, a „Milliárdok nyomában”, a „Csernobil”, „A legharsányabb hang” és a „Patrick Melrose”.
Szerencsére a barátaim figyelmeztettek, hogy az utolsó három esetében, de leginkább „Patrick Melrose” filmeknél nyugodtan üljek le nézni és mindenképp maradjak a filmen kívül. Ez a sorozat igaz történet – az angol Edward St Aubyn gyerekkoráról és felnőtt éveiről. Több évtizedre volt ahhoz szüksége, hogy feldolgozza az apja zaklatását - ami 3 éves korában kezdődött -, és az anyja ezzel kapcsolatos elutasító viselkedését.
A hétvégén találkoztam egy szintén asztrozófiával is foglalkozó barátnőmmel, aki arról mesélt nekem, hogy egy kliense hasonló szituációba került gyerekekkel foglalkozik. Nemrég egy tizenéves kislány késsel támadta meg az apját, aki őt szintén 3 éves kora óta zaklatja. Az édesanya tudott erről és semmit nem tett. A kislány nem talált más kiutat, csak a kést …
Arra szeretném bíztatni Önöket, hogy mi, akik meghatározó szereplői vagyunk környezetünknek, ha ilyen esetet akár csak sejteni vélünk, NE hagyjuk szó nélkül és NE csukjuk be szemünket, fülünket, hanem keressük meg azt a megoldást, ami ebben az esetben az érintett gyereknek a legjobb! Nagyon köszönöm!
