Nemrég keresett meg egy fiatal lány azzal, hogy tegyük rendbe a szerelmi életét, mert valahogy nem találja soha azt a fiút, akit keres. Amikor megkérdeztem, hogy tulajdonképpen ki az, akit keres, nem igazán tudott rá válaszolni. Kezdtük tehát a munkát a legelejéről, beszélgettünk az eddigi nevezzük így „szerelmekről”. Lassan lassan kirajzolódott, hogy volt egy hosszú kapcsolata az elején boldogságban, aztán egyre több bánatban, amiből nehéz volt kilépni. Az is hamar kiderült, hogy jó néhány sebhely még azóta is ott tátong benne. Soha nem nyílt alkalom arra, hogy azokat egy nyugodt és békés beszélgetés keretében meggyógyítsa. A mondat végére sehogyan sem akart pont kerülni és számos helyzetben mindig a Régi volt az első reakció. Emiatt sokszor már a harmadik randiig sem jutott el egy új ismeretség.
Két feladatra kértem ezt a kedves lányt – először is írja össze, melyek azok a tulajdonságok, amelyekkel annak a Férfinak kellene rendelkeznie, akit Társául választana, a második pedig az volt, hogy írjon egy búcsúlevelet a régi szerelemének, amiben minden sérelmet, fájdalmat megfogalmaz úgy, hogy a levél végén képes legyen harag nélkül szeretettel búcsút venni tőle.
Tudják, ezt a levelet nem csak egy régi szerelemnek, de egy elmúlt barátnak vagy esetleg egy elhagyott üzlettársnak is meg lehet írni. A lényeg, hogy addig írjuk, amíg már nem érezzük a haragot és képesek vagyunk kimondani azt a közhelynek tűnő mondatot, „Ne sírj, hogy vége, örülj, hogy megtörtént!”
Tavasszal virágba borulnak a fák, zöldellnek a mezők és új élet sarjad. Ha szeretnének továbblépni és tiszta lappal új életet kezdeni és nincs lehetőségük arra, hogy ezt egy személyes beszélgetés keretében tegyék meg, akkor bátran írjanak egy levelet! Fel sem kell adniuk, csak egyszerűen írják meg, aztán tegyék el emlékbe vagy égessék el! Írjanak bele mindent, ami fájt, ami bánatot okozott. Higgyék el, a boldog nyugodt élethez fontos, hogy szeretettel zárják a soraikat, mert akkor nem visznek mást magukkal a jövőbe, mint a tanulságokat és a tiszta szívüket. Így pedig úgy lehet teremteni, mint annak idején gyerekkorukban … emlékeznek rá?
Próbálják ki! :o)
