Ha péntek, akkor kávé a barátnőkkel. No nem minden pénteken, de havonta kétszer biztos. :o) Zseniális, ha az embernek nemcsak maga korabeli, de jóval fiatalabb barátnői is vannak, akik – ha jól számolok - tulajdonképpen akár a lányai is lehetnének.
Ahogy telnek az évek, egyre többször szóba szokott kerülni közöttünk a női szépség. Nagymamám mondta, hogy „a szépség belülről fakad”. A szavai az évek előrehaladtával egyre inkább értelmet nyernek. Fiatal barátnőm a harmincas évei elején járva még gyönyörű és ránctalan. És mi a meglepő? Az ötvenes évei elején járó barátnőm is ragyog és ránctalan, csak másként. Nem használ rettenetes drága krémeket, nem költ plasztikai beavatkozásokra és mégis sugárzik. Hogyan? Harmóniában él magával.
A test kb. negyven éves korig mindent kompenzál. Aztán kissé elfárad, és egyre jobban igényli a törődést, de nemcsak kívül, hanem belül is. Már nem elég a márkás ruha, a profi smink, a drága arckrém … Mit mondott még a Nagyi? „Nehéz szeretni azt, aki magát sem szereti.” Ő még nyolcvan évesen is szép volt.
Pénteken Valentin nap lesz. Én Goethe „Rád gondolok” című versével kívánok Mindenkinek szerelmes napot! :o) <3
„Rád gondolok, ha nap fényét füröszti
a tengerár;
rád gondolok, forrás vizét, ha festi
a holdsugár.
Téged látlak, ha szél porozza távol
az utakat;
s éjjel, ha ing a kis palló a vándor
lába alatt.
Téged hallak, ha tompán zúg a hullám
és partra döng;
a ligetben ha néma csend borul rám,
téged köszönt.
Lelkünk egymástól bármily messze válva
összetalál.
A nap lemegy, csillag gyúl nemsokára.
Oh, jössz-e már?!”
