Müller Péternek télen jelent meg a „Vallomás a szerelemről” című könyve. Azon szerencsések közé tartozom, akik részt vettek a könyv bemutató előadásán. Itt csodálatosan fogalmazott az író arról, hogy milyen a szerelem, illetve milyen két ember kapcsolata, ha kölcsönösen elismerik egymás munkáját, feladatait és tisztelik egymást. Az igaz szerelem olyan, mint a tangó – két individuum járja a saját táncát, mégis ha rájuk nézünk a mozgásukban tökéletes az összhang.
Ehhez már csak a tangó tanárom tanácsát szeretném hozzá tenni – a fontos lépéseket a Férfi vezeti és minden ilyen lépéshez várja a Nőt, hogy azt együtt tehessék meg. Csak úgy tudnak tökéletes harmóniában táncolni, ha megbíznak egymásban és rámerik bízni magukat a másikra. Mi a flikk-flakk? :o) Mi más lenne - a két lépés közben minden Nő használja ki a szabadságát, kreatív és spirituális képességeit, és a Férfi óvó védelmében díszítse úgy lépéseit, ahogy azt legjobb tudása és képességei szerint teheti.
Ha ez a Férfi és ez a Nő tánc közben egymásra néz, akkor mindig kicsit egymás felett találkozik a tekintetük, mert tisztelik azt, aki a másik.
