Sokszor kerül elő elemzés közben, illetve egy coaching folyamat során, hogy mi is valójában a hit vagy hogyan is kell azt csinálni?
Erre mindig azt szoktam kérdezni, hogy „ha van egy torony” – lehetne például a kölni dóm tornya, ahova több, mint 700 lépcső vezet vagy a pisai ferdetorony, ahol azt sem tudod útközben, hogy hol van a fent és hol van lent :o)) – szóval, „ha van egy torony, akkor felmész-e a tetejébe, hogy lásd a kilátást vagy csak azért, hogy ott lehess fenn, a magasban?” Erre minden esetben az a válasz, hogy „igen!”
Az „igen” után a következő kérdésem az, hogy „ugye a toronyba vezető csigalépcsőt egy oszlop tartja?” A válasz egy bólintás általában.
Én azzal folytatom a kérdéseket, hogy „látod-e a toronyba vezető összes lépcsőt, főleg az oszlop mögötti következő lépcsőt?” A válasz minden alkalommal az, hogy „nem”.
„Ennek ellenére elindulsz a torony tetejébe?” – kérdezem. A válasz erre kivétel nélkül az, hogy „igen”.
Így mindig csak egy kérdés marad – “ha megvan az első két-három lépcsőfok, látod már a következő(ke)t, amik addig láthatatlanok voltak?” Ilyenkor mindenki elmosolyodik, és azt mondja, hogy „persze”.
Hát pont ilyen a hit is, amikor elindulsz egy új Úton. Nem feltétlenül látod az első néhány lépés utáni következőt, mert még az oszlop mögött vannak. DE! Mindig ott vannak az oszlop mögött, csak menni kell … felfelé a Toronyba! :o))
A nyugati kultúrában legtöbben úgy gondolják, hogy a „minden jó, ahogy van” mondat annyit jelent, hogy jó lesz ez a kellemes – bocsánat a kifejezésért – szar, nem változtatok semmin, ez biztos, ezt jól átlátom. Valójában azonban ez a mondat azt jelenti, hogy HA elindulsz a csigalépcsőn a Toronyba, az oszlop mögül mindig kibújik és láthatóvá válik a következő lépcső, a következő lépés. Ha elindulsz, látod, ha nem mozdulsz, mindig láthatatlan marad. Persze mindenkinek a maga választása – uralod az Életed, használod a képességeidet vagy belenyugodsz abba, ami van.
Most biztosan sokan azt gondoljátok, hogy könnyű nekem. Elárulom, én is könnyek árán tanultam ezt meg, DE megérte! Mindig ott volt a következő lépcső, cask először nem akartam elhinni. Aztán elkezdtem tudatosan figyelni, tanulni és menni. Imádom az Új Életem és nem cserélném el semmiért a Régivel. És még most megyek felfelé a lépcsőn, mert határ a csillagos ég! :o))) Tényleg! Amikor pedig elbizonytalanodnék, mindig figyelmeztetem magam, hogy „az oszlop mögött ott van a lépcső, csak menj tovább!” Nagy levegő, INDULÁS … :o)))
p.s.: Aki rendelkezik már asztroszkóppal (ősi/antik horoszkóp) annak érdemes figyelnie arra, hogy melyek azok a területek, amelyeket a Jupiter és annak fényszögei érintenek, mert azok energiái is könnyebben emelhetőek ettől az időszaktól fogva.
