Szeressem magamat, de tényleg?

Szeressem magamat, de tényleg?


Több gyönyörű hely is van az Égen, aminek az energiájában érdemes megfürdeni, de ezek között is van egy, ami kiemelkedik. Ez a Bak és a Vízöntő csillagkép átfedése, amit egyszerűen csak a legtermékenyebb területnek nevezünk. Miért? Mert a Bak által szimbolizált földre ráömlik a Vízöntő csodálatos vize, ezzel téve azt termékennyé. Olyan hely ez, mint Egyiptomban a Nílus partja vagy Brazíliában az Amazonas környéke. Minden friss és zöld.

Február első két hetében ezen az égi termékeny területen halad a Napunk. A mi központi csillagunk azt szimbolizálja, hogy szeretem magam és szeretetet sugárzok. Rálátok az életemre és önmagamra, azokat uralom.

A Vízöntő csillagkép pont ezt a tisztán látást erősíti fel most, amivel aztán újat lehet teremteni. 2021-ben ez az első lehetőség arra, hogy szembesüljünk önmagunkkal és álarc nélkül lássuk saját működésünket. Ezzel együtt ez mindig remek alkalom arra, hogy megoldjunk egy-egy már régóta pocséknak tűnő helyzetet, ami nemcsak megkönnyebbülést hoz, hanem új lehetőségeket is.

Ez idáig mind szép és jó. Na de mi van akkor, ha valaki nem szereti magát … sőt …

Elemzések során sokszor találkoztam már azzal a helyzettel, amikor az adott személy egyáltalán nem szerette magát és csakis akkor volt képes vagy hajlandó valamire becsülni magát, ha ezt a valaki a külvilágból vagy a partnere megtette. Arról az esetről már ne is beszéljünk/írjunk, ha ezt sem a külvilág, sem a partner nem tette meg …

Mostanában péntek esténként nagy érdeklődéssel hallgatom Várszegi Réka pszichológus előadásait szégyenről, bántalmazásról, önbántásról, szeretetről, önszeretetről etc. Hozzá hasonlóan senkit nem szeretek és nem is szeretnék most azzal traktálni, hogy szeresse önmagát, mert ez csak úgy magától biztosan nem fog menni.

Mit is mond az Írás? „Ha nem tudod szeretni, légy vele irgalmas!” Ez saját magunkra is vonatkozik - annyival tartozik önmagának mindenki, hogy legalább nem utálja önmagát, Gondoljatok bele például, mennyi mindent tesztek meg másokért, amit magatokért egyáltalán nem. Szánjatok rá 3 napot és figyeljétek meg! Megdöbbentő lesz az eredmény!

Ezután próbáljátok meg másik három napon keresztül, mert most tökéletesen támogat ebben az égi energia, hogy önmagatokkal is úgy bántok, mint másokkal – például szépen beszéltek magatokkal, megbocsátjátok, ha valamit elrontottatok, hiszen nem dőlt össze a világ, együttéreztek magatokkal, ha szomorúak vagytok és főleg nem ostorozzátok tovább magatokat, hanem inkább megengedtek magatoknak egy nyugodt estét vagy egy kellemes fürdőt és még sorolhatnám. Ez nem jelent mást – ahogy azt Réka is mondja –, mint hogy elfogadom a tényt, hogy emberből vagyok. Nem teszek mást, mint hozok egy határozatot arról, hogy megbarátkozok azzal, aki vagyok – tökéletlen, néha sebezhető, előfordul, hogy gyenge és még az is olykor, hogy mogorva …

Aztán amikor napról napra rászokom arra, hogy magammal is olyan kedves, előzékeny, udvarias, cuki, barátságos, segítőkész és együttérző vagyok, mint másokkal szoktam lenni, lassan lassan rájövök, hogy „jé, asszem, meglepő módon , de szeretem magam!” És mi lehetne jobb egy sztori végén, mint egy „Happy end”! :o))) De csakis azért, hogy izgalommal várjuk a következő epizódot! :o)))

p.s.: Aki rendelkezik már asztroszkóppal (ősi/antik horoszkóp) annak érdemes figyelnie arra, hogy melyek azok a területek, amelyeket a Nap vagy annak fényszögei érintenek, mert azok energiái is könnyebben emelhetőek ettől az időszaktól fogva.