Önök hányszor hallották ezidáig már ezt a mondatot? Én meg sem tudom számolni … Ha jól emlékszem, a legtöbbet az egyetemi felvételi előtt. Az édesanyám, a tanáraim, az osztálytársaim folyton ezt az egy mondatot hajtogatták. Volt egy pillanat 1987. februárjában, amikor úgy döntöttem, hogy ezt a felvételit én nagyon szeretném. Szeretnék a magam lábára állni és a magam életét élni … 1987-ben bejutni az ELTE Jogi Karára tényleg lehetetlen vállalkozásnak tűnt. Az írásbeli vizsga alapján kétséges volt a siker. Aztán az jutott eszembe, hogy az összes időt, amit tanulásra fordítottam, kidobhatom a kukába, ha nem szedem össze magam … maximum pontot szóbeliztem és bejutottam.
Egyszerre féltem és izgultam. Arra emlékszem, hogy a félelmeimet úgy sikerült zsebre vágni, hogy csak az adrenalin jótékony hatását hagytam érvényesülni. A lényeg visszatekintve csak annyi - megpróbáltam és sikerült.
Nem olyan rég egy kedves barátom gyermeke segítséget kért tőlem. Elvégezte az egyetemet és ajánlás alapján behívták egy interjúra. Azt kérte tőlem, hogy együtt készüljünk fel erre a beszélgetésre, bár szerinte „úgy sem fog sikerülni!” Erre kedvesen annyit tudtam válaszolni, hogyha így gondolja, nemcsak hogy felesleges egymás idejét rabolnunk, de szerintem telefonáljon, hogy nem megy el a találkozóra. Az annyira meglepte, hogy időt kért … átgondolta és visszajött. Derekasan felkészültünk és fel is vették, megkapta a munkát :o)
Mit érdemes ebből megtanulni? Két dolgot mindenképp – az egyik az, hogy akkor biztosan nem fog sikerülni semmi, ha ezzel a gondolattal mennek el az interjúra, a meghallgatásra, a felvételi vizsgára stb.. Mi a másik? Akkor sem fog sikerülni, ha el sem mennek és meg sem próbálják. És csak halkan jegyezném meg - ha nem mennek el, mert az „úgy sem fog sikerülni!”, évekig azon fognak gondolkodni, mi lett volna „ha”!
Mi akkor a megoldás? Nézzük inkább a másik „ha”-t :o))! Ha megírták a félelem-listát, akkor tisztában vannak az összes félelmeikkel. Ha megírták a pozitív állításokat is hozzájuk és csak és kizárólag azokat minden nap legalább egyszer mosolyogva végigolvassák, akkor megtanulnak a pozitív dolgokra fókuszálni! Akkor hát készüljenek fel a legjobb tudásuk szerint ÉS higgyék el, hogy sikerülni fog! Szóval … ;o) nincs más hátra, mint ELŐRE! :o))
És hogy hogyan tudja ezt a folyamatot egy asztroszkóp támogatni, arról jövő héten írok majd! Viszlát! ;o)
